A Kerka Táncegyüttes 2018-ban ünnepelte fennállásának 45. évfordulóját.

Aktív tagjai lentiek és környékbeli fiatalok, akik nem csak Zala megye, Göcsej és az Őrség kulturális életét teszik színesebbé, hanem számtalanszor mutatják meg tudásukat a szomszédos és távolabbi országokban, Európában, s Ázsiában egyaránt - már versenyszerűen is.

Az együttes 2019-ben felvételt nyert a Lenti Helyi Települési Értéktárba és a Zala Megyei Értéktárba is. A táncosokat a Kerka Kulturális Egyesület és Lenti Város Önkormányzata segíti abban, hogy ki tudják fejezni szeretetüket az autentikus néptánc és a hagyományőrzés iránt, amelyben kiváló vezetőjük – Kiss Norbert György - mutat példát, aki 1997 óta vezeti a csoportot.

A Kerka Táncegyüttes repertoárjában magyar és erdélyi táncok egyaránt láthatóak.

A Kerka Táncegyüttes Facebook oldala

A novai Göcsej Szíve Dalkör 2002-ben az országos hírű pávakör hagyományaiból, és részben annak tagjaiból alakult újjá.

Vezetője: Szabóné Bátorfi Mária.

 

Névválasztásunkat a szülőföld tisztelete, a csodálatos Göcseji tájegység ihlette.

Általában Horváth Károly és Vajda József által a szülőföld, és környékén gyűjtött népdalokat éneklünk, de szívesen kipróbáljuk magunkat más zenei műfajokban, illetve kisebb színművek előadásában is. Javarészt helybéli és környéki rendezvényeken lépünk fel, de nevünk már távolabbi tájakon is ismert.

 

Eredményeink:

- 2004.Gellénháza megyei minősítő-ezüst fokozat

- 2006-ban Sümegen a Vass Lajos Népzenei Szövetség által szervezett Régiók hagyománya - Hagyományos régiók elnevezésű népdaléneklési versenyen aranyoklevelet kaptunk

- 2011.Gellénháza KÓTA minősítő- térségi kiváló helyezés

A zenekar 2014 áprilisában alakult egy tavaszi fellépés alkalmából. Tagjai Gubinecz Ákos (ének), Kovács Brigitta (hegedű), Csonka Boglárka (fúvós hangszerek és ének), Babos Attila (brácsa) Simon Norbert (harmonika, nagybőgő) és Takács István (nagybőgő). Boglárka és Ákos hivatásuknak választották a népzenei pályát, a többiek pedig - a népzene szeretete miatt - hobbiként űzik a szakmát.

Együttesünk repertoárja az elmúlt években folyamatosan bővült. Jelenleg hazánk minden dialektusának népzenéjéből van összeállításunk. A következő években szeretnénk még tovább bővíteni ezt az anyagot, és akár különböző etnikumok dallamait is elsajátítani.

Számos fellépésen és önálló koncerten túl vagyunk. Célunk nem csak a saját örömünkre szolgáló zenélés, hanem a népzene tágabb körű megismertetése, megszerettetése kicsikkel és nagyokkal egyaránt. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a velünk egyidős fiatalok is megszeressék a népzenét, ismerjék meg hazájuk muzsikáját.

2017. január 28-án a Furullás Palkó Ősbemutatóval kezdődött egyesületünk színielőadás-sorozata.

Azzal, hogy a kézművesség és a népzene-néptánc mellé felvettük a történetmesélés műfaját is, új dimenziók nyíltak meg előttünk a népi hagyománymegújításban. Azóta még egy színielőadást és öt bábelőadást mutattunk be.

Az előadásokban lehetővé válik, hogy előrukkoljunk mindazzal, amivel foglalkozunk: a történet és a muzsika, ének, tánc és bábjáték által megelevenednek népi hagyományos motívumokkal, formákkal műhelyünkben készült díszleteink. Előadásainkban magyar népmesét vagy egyéb népi történetet dolgozunk fel, s ezek ábrázolásakor a néphagyományra támaszkodunk, tartalmi és a formai elemek tekintetében egyaránt. Népdalokkal, néptánccal gazdagítjuk az előadást, népi hangszeres kísérettel.

Szeretnénk megélni és bemutatni, miként kel életre és újul meg a népi kultúra az érzékenység és a kreativitás mentén. Többgenerációs alkotásokat adunk elő, hiszen a népi kultúra áthagyományozása az idősebb korosztálytól a fiatalabbak felé kell megnyilvánuljon, és azt szeretnénk, hogy ez az előadásokban is tükröződjön. Arra ösztönözzük a közönséget és a szervezőket, hogy ha lehetséges, tegyük ezeket az alkalmakat többgenerációs együttlétté!

Bízunk abban, hogy előadásaink gyermekek és felnőttek, szülők, nagyszülők számára egyaránt élményt nyújtanak, különös tekintettel arra, hogy a népmese hagyományosan nem csak a gyermekek, legalább annyira a felnőttek műfaja.

 

Tarsoly Erdélyi Mezőségért Egyesület honlapja

 

Horváth Gergely

2017-ben, tehát nem is olyan rég kerültem kapcsolatba a fotózással, méghozzá egy jobb fotós képességekkel rendelkező mobil révén. Próbáltam vele tudatosabban fotózni, "komponált" képeket készíteni. A környezetem szerint egész jól sikerültek, így az interneten elkezdtem tanulni, hogy miként fotózunk DSLR géppel. Érdekelt a technikai része, valamint rengeteg képértékelés videót néztem. Több hónap tanulás és utánajárás után vásároltam meg első használt tükörreflexes gépem, egy Canon 1100D-t.

Ezzel a géppel kezdtem el komolyabban fotózni, akkoriban még, mint mindenki, minden témát. Mellette autodidakta módon, valamint barátok révén tanultam a képkészítés rejtelmeiről. A tapasztalat, és egyre több ismeret birtokában bővítettem felszerelésemet, annak érdekében, hogy minél több témában tudjak alkotni. Állvány, teleobjektív, közgyűrűsor, aztán másik váz, fényerős objektívek, és eljutottam oda, hogy megkértek, hogy egy kis polgári esküvőt fotózzak le, csoportképekkel, néhány kreatív képpel. A munkát elvégeztem, a megrendelőim elégedettek voltak, így a következő lépcsőt a fotográfus végzettség megszerzésében láttam.

2021. februárjában sikeresen vizsgáztam, és egyéni vállalkozást váltottam, hogy megrendelőim igényeit maradéktalanul ki tudjam elégíteni. Néhány alkalommal került be képem a megyei napilapba, lakóhelyemen rendezett fotókiállítás keretében bemutathattam néhány képem, és harmadik alkalommal kerültek be fotóim a lakóhelyemen kiadott éves naptárába is.

Évente több családi fotózásra, pár fotózásra, valamint esküvő fotózásra kérnek fel. Kedvencem mégis a Street műfaj, ha tehetem, gyakran sétálok városok utcáin a témát fürkészve...

 

Simon Balázs

A fotózás szeretete már általános iskolás koromban kialakult, már akkor is lelkesen kattintgattam kis filmes gépemmel, minden különösebb tudás nélkül. 

Aztán a digitális korszak engem is elért, és a filmet pixelekre cseréltem. Igaz, kezdetben nem túl sokra, de hű társam volt a kis Fuji kompakt gépem.

2013 óta foglalkozok komolyabban fotózással, ebben az évben váltottam tükörreflexes gépre.

Többször is volt fényképem "Nap képe" a Live To Ride online BMX-es magazinban, 2016-ban a Savaria Karneváli fotópályázaton az egyik fotóm bekerült a kiállított képek közé. Ebben az évben országos naptárfotó pályázaton is beválasztották egy képem, így az 2017-ben több otthon falát is fogja díszíteni. Ezen a pályázaton több éven is sikeresen szerepeltem.

Első kiállításom 2016. augusztusban volt Nován, majd ez év októberében a Könyvtári Hét keretein belül Tornyiszentmiklóson kerültek kiállításra képeim. A 2017-ben a Savaria Karnevál fotópályázatán immár 2 képem is kiállították. Márciusban Zalalövőn voltak megtekinthetők képeim nőnapi rendezvénysorozat keretein belül, a Göcseji Aratónapok alatt többször volt kiállításom Nován.

2019-ben fotográfus vizsgát tettem.

A "Kereszt-utak" kiállítással eldugott értékeinkre szeretnénk felhívni a figyelmet, melyek mellett nap, mint nap elhaladunk, anélkül, hogy észre vennénk őket. A keresztek legtöbbje több, mint 100 éves, de akad közöttük új, pár hónapja felállított is. A kiállításon kívül egy túraútvonal létrehozása is célunk volt, mely kb 13 km hosszú, Nován és Mikekarácsonyfán keresztül 14 állomással, több gyönyörű pihenővel (novai alsó-hegyi kilátó, mikekarácsonyfai tó) egyaránt lehetőséget nyújt a testi-lelki feltöltődésre. 

A zenekart 1992-ben alakítottuk öt fővel, a zene, a harmonikamuzsika szépsége hozott bennünket össze. Mindannyian gyermekkorunkban ismerkedtünk a zene alapjaival.

Az eltelt időszakban összeállítottunk egy zenei tárat, melyet folyamatosan bővítünk. Repertoárunkban szerepelnek népdalok, csárdások, sramli zene, keringők, tangók hallhatók.

Csapatunk számos kulturális rendezvényen, köztük bor-, folklór fesztiválokon, vásárokon, falunapokon, szüreti felvonulásokon, idősek napi rendezvényeken szórakoztatta a közönséget.

Fellépéseink elsősorban megyénkben történtek, de eljutottunk az ország más részeibe is, valamint pódiumra léptünk Ausztriában és Szlovákiában is. Elmondhatjuk, hogy bárhol mutatkoztunk be az esztendők során, mindenhol sikert arattunk.

A zenekar vezetője: Németh Lajos, aki önállóan és más zenekarokban is szinte az egész életét végigmuzsikálta.

Az együttes tagjai: Németh Norbert, Horváth Ferenc, Vajda József, Dr. Csécs Csaba, Pozsegovits Gergely

 

A Göcseji Jókonyha Ormándlakon kezdte meg működését egy éve júliusban... 

2020. novemberében tulajdonos váltás miatt a vállalkozás a teljes, profi csapattal és felszereléssel Novára költözött és kezdte meg munkáját. Azóta töretlen lelkesedéssel, alázattal és jókedvvel várjuk minden nap vendégeink rendeléseit...

Csak és kizárólag kiszállítással foglalkozunk. Vállalunk az egyéni rendelések mellett családi- és céges rendezvényekre tál rendeléseket, illetve vállaljuk lakodalmak lebonyolítását is. Étlapunkról vendégeink pizzákból, lepényekből, frissen sült ételekből hozzá választható köretekből, kézműves hamburgerjeinkből tudnak választani. Szívesen veszünk részt fesztiválokon, falunapokon, így az idén megrendezendő XXXIII. Göcseji Arató napon is!

 

A Szarkaláb Táncegyüttes 2009 tavaszán alakult. Tagjai családanyák, nagymamák, akik közül sokan itt ismerkedtek meg a néptánccal.

Rendszeresen részt vesznek a megyei rendezvényeken, falunapokon, antológiákon. Repertoárjukban a magyar táncdialektusokból elsősorban karikázók és ugrós táncok szerepelnek, amelyekben mindig nagy szerep jut az egy-, vagy kétszólamú éneknek is.

Jelenlegi létszámuk 19 fő. Soraikba szívesen fogadnak kezdő és tapasztalt táncosokat egyaránt.

Vezetőjük, koreográfusuk Kósa Ruben.

Kárpáti Hunor az édesapja nyomdokain indult eme szép alkotóművészet nehéz útján!

Az erdészeti szak középiskola elvégzése közben jött a gondolat ,hogy kezébe vegye a vésőt és megpróbálkozzon a fafaragással. Korábban többféle szakmát kipróbált úgy mint kovácsolás , agyag korongozás, több kevesebb sikerrel. Szobrászatba is belekóstolt, apró agyagfigurákat készített . Majd ezek kiégetésre kerültek.

A fa hivatásából adódóan közel került a szívéhez és a megmunkálását egyre komolyabban ,egyre kifinomultabban próbálta elvégezni. Ebben nagy segítségére volt, hogy a Zalaerdő zrt Letenyei erdészeténél kapott munkát, hol felfedezte édesapja fia tehetségét, és különböző feladatokkal ösztönözte Hunort a gondolatok minél tökéletesebb megvalósitására.

Immáron lassan három esztendeje dolgozik, és az erdőgazdaság egyre komolyabb feladatokkal látja el. Főleg térplasztikákat készített de mellette az útbaigazitó táblák vésése,dekorációval való ellátásával is megbízák. Otthon is végzi szeretett hobbyját különböző megrendeléseket is elvállal, főleg olyanokat amiben saját egyéniségét is kitudja fejezni.

Édesapja Kárpáti János régóta foglalkozik faragással ,Ő fával kezdte de érdekelni kezdte a különböző keményebb anyagok megmunkálása, úgy mint csont, tégla,kő. Szereti a kihívást! Volt hogy fiával együtt alkottak. S a gondolatok egy régi világba csalogatták vissza, hol a faragás legmagasabb szintű csodákat eredményezte.

Ez a középkor! Ott a látvány volt a kifejező erő. Ebből adódóan megszerette a zenét és ezt a két dolgot összehozva alkotta meg hangszereit, ne csak képileg de hangban is átélhesse mindenki a régi kor hangulatát. Ezért is jött a gondolat ,hogy e két művészetet egy piciny morzsában önök elé tárják. Tekintsék meg zömében képekben , fát és hangszert itt egyben .....

Zenekarunkat a népi kultúra, a népzene, néptánc szeretete és az egymás iránti tisztelet és barátság kovácsolta össze.
Mindannyian muzsikáltunk már többféle formációban. Lakóhelyünkből adódóan összehozott bennünket a sors.
Célunk a Kárpát-medence falvaiban élő magyarság és a velük szorosan együtt élő nemzetiségek vonós zenéjének elsajátítása.
 
Példaképeinknek tekintjük a régi falusi bandákat. Ahogy náluk, úgy nálunk is az összeszokott kamarazenélés és a muzsikusok táncot szolgáló
szerepe a jellemző. Az elmúlt években több táncpedagógus csoportjainak fellépésein, valamint hazai és külföldi fesztiválokon, találkozókon biztosítottuk a zenei kíséretet.
 
Küldetésünknek tekintjük a magyar népzene minél szélesebb körű megismertetését.
 
Mindannyian valljuk, hogy „A zene fontos lelki táplálék, ami nélkül nem lehet élni.”
 
 
A zenekar tagjai:
- Horváth Zoltán – brácsa
- Szatmári László – nagybőgő
- Simon – Kiss Judit - hegedű
 

AURORA FOLKGLAMOUR

 

Az Aurora FolkGlamour márkámmal évek óta azt tartom szem előtt, hogy a régi magyar népviseleteket, hímzés mintákat iparművészként újra alkossam és a mai világba is beillesszem. Az egyedi ruháimban és ékszereimben átalakítom a régi magyar népművészetet és a népviseleteket, felhasználom az eredeti antik darabokat és próbálom beilleszteni őket a mai korba. A ruháimmal és az ékszereimmel elnyertem a Hungarikum díjat egymást követő 4 évben.

 A népviseletek és kiegészítőik szerelmeseként, misszióm, hogy mindenki számára újra hordhatóvá tervezzem őket.

Az elmúlt években leginkább a színpadi megjelenésekhez készültek a műhelyemben fellépő egyedi, extravagáns, de mégis népi ruhák és ékszerek. Később egyszerűbb, de különleges ruhák és ékszerek is születtek, melyek ünnepi, akár hétköznapi formában is hordhatóak.

Mivel évek óta tervezek és készítek menyasszonyoknak koszorúkat és ékszereket, felmerült, hogy milyen izgalmas lenne teljes szettben gondolkozni

Hosszú hónapok óta készültem a Menyasszonyi Aurora FolkGlamour kollekcióval, és februrában a Madison stúdió gyönyörű enteriőrjében örökítettük meg őket.

A szettek az Aurorához méltóan különlegesek, színesek és díszesek, olyanok, amilyenekkel máshol nem lehet találkozni: szoknyák, fűzők, papucsok, fátylak, koszorúk, csokrok, nyakékek, fülbevalók és hajtűk. 

A Nyugati Gyepűk Pajzsa Haditorna Egyesület tavaly ünnepelte a 10. születésnapját.

Elsődleges céljuk a 10-11. századi magyarság, és a korabeli Kelet-Európa fegyveres elitjének megjelenítése, harceljárásainak gyakorlása, viseletének és fegyverzetének alaposabb megismerése, rekonstruálása.

A gyalogos harcászat mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a lovas hadviselésre, kihangsúlyozva annak döntő fontosságát a korszak hadi eseményei kapcsán. Munkájukat nagyban segíti, hogy több tagjuk tanulmányait ebben a témában folytatta, aktívan bekapcsolódva régészeti kutatásokba, így a szakmai-tudományos szempontok elsődleges szerepet kapnak munkájuk során.

Komoly figyelmet fordítanak a szakirodalom alapos ismeretére, erre alapozzák rekonstrukciós munkáikat. Eredményeiket mind bel- és külföldi rendezvényeken, hagyományőrző fesztiválokon és konferenciákon is igyekeznek bemutatni.

 

Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák

Az 1-ső Pesti Rackák zenekar műsorában összeolvad a magyar kultúra és a rock’n’roll forradalom szeretete. Így fér össze egy kalotaszegi hajnali Petőfi Sándor és Gérecz Attila verseivel éppúgy, mint Jimi Hendrix zenéjével. Alapvetően fúziós zenéjükben fontos szerepet tölt be a magyar népzene, a rhytm&blues, a funky, a reggae, a hip-hop és a groove elemek mellett. Rendkívül energikus produkciójuk mosolya bearanyozza a velük töltött tartalmas, információban és humorban gazdag estét.

A Tördemic Néptáncegyüttest 2009. novemberében azzal a szándékkal alakult, hogy Badacsony és Tapolca térségét képviselje az itt toborzott fiatalok segítségével és hitelesen tolmácsolja a magyar nép és nemzetiségeinek tánchagyományait.

Legfőbb küldetésüknek tekintik, hogy a saját környezetük, a Bakony és Balaton-felvidék táncait, hagyományait elsajátítsák és azt átörökítsék az ifjabb generációk számára

Badacsonytördemicen jelenleg 80 gyereket oktatnak, de több mint 300 gyerek jár táncolni a csoport gondozásában.

2016-ban a ,,Kukonyák", 2018-ban pedig „Pörge” gyermek tánc csoportjuk a Fölszállott a Páva című televíziós műsorban elődöntős volt.

Több országos sikerükön túl, arra is nagyon büszkék, 2019.04.29-én a Tánc Világnapján, szervezésükben 420 gyermek részvételével hagyományőrző Zöldág-járás MAGYAR REKORDOT állítottak fel.

Az Idén áprilisban az országos Tóth Ferenc Gyermek néptánc koreográfiai verseny döntőjében KIEMELT ARANY MINŐSÍTÉST szereztek.

A csoport művészeti vezetője Szabó Csaba, Országos Szólótáncverseny különdíjasa, a Népművészet Ifjú Mestere, Fülöp Ferenc (UNESCO által is nyilvántartott) díjas néptánc-pedagógus.

 

Bemutatkozás: Több mint 20 éve baráti társaságból alakult meg a színjátszócsapatunk. Többnyire vásári komédiákat, magunk írt darabokat adunk elő. Falunapokon, idősek napján, helyi és környékbeli rendezvényeken szoktunk fellépni. Hans Sacks, Baranyi Ferenc és Kéri Ferenc darabokat tanultunk be, de sok esetben magunk írunk helyzet komikumokat, jeleneteket.

 2018-19-ben a Nemzeti Művelődési Intézet Pajta Színház projektjében mi képviseltük Zala megyét az országos bemutatkozáson a Nemzeti Színházban. Ecsedi Erzsébet mentorálása, segítése, a fellépésre való felkészülés, a közösségépítés új lendületet adott a csapatnak.

Az alábbi linken megtekinthető a színdarab: ttps://www.youtube.com/watch?v=h885Ylkam8k)

A Covid járvány okozta két év szünet után, 2022 év elején kezdtünk újra próbákra járni és készülni.

A csapat egy régi darabot vett elő és új szereposztásban kissé az adottságokhoz igazítva tanultuk be a Lónak vélt menyasszony-t. Mivel általában kevés a férfi szereplő, ezért a gazduram Vincét átváltoztattuk gazdasszonnyá és Vincéné szeretné férjhez adni a lányát és eladni gebécske lovát.

 

Szereposztás:

Vincéné: Németh Ágnes

Zsuzska, a szolgáló : Saskői Szabina

Fruzsina Vincéné lánya: Tóth Anikó

Mózsi, a lócsiszár: Csalló István

Gergely deák: Nagy Tamás

 

https://www.youtube.com/watch?v=h885Ylkam8k

 
Mag, mag búza mag, benne aluszik a Nap
- a búzától a megszentelt kenyérig mesével és énekszóval
 
Eleink a búzát Életnek nevezik, minden szemén az Úrjézusnak arca vagyon. S mivel a mese a szegény ember egyeteme, az is mesébe van foglalva, hogy miért. Mint ahogy az, hogyan menti meg az ablakba tett szegetlen cipó a szegény ember legkisebb gyermekét. A moldvai csángók pedig újévkor a gabona, a kenyér, a termékenység mágikus, rituális biztosítása végett elhejgetik hogyan kerül egy pici búzaszemben rejlő erő Jézus szüve kalácsként az asztalunkra. Persze addig meg kell járni a Világ Kovácsát, s haza kell hajtani az elkóricált malmot. Az eleink által őrzött tudás még sok más titkot s szépséget is rejt.
 
Ki nem hiszi, nosza Nova, járjon utána!
 
Navratil Andrea, Liszt Ferenc-díjas énekes és mesemondó
 

Támogatóink:

 

Nova Község

Önkormányzata

Zala Megyei Közgyűlés

Horváth Attila

mezőgazdasági vállalkozó, Nova